{"id":10313,"date":"2024-04-23T10:23:16","date_gmt":"2024-04-23T08:23:16","guid":{"rendered":"https:\/\/edugraal.eu\/uncategorized-hu\/digitalis-eszkozok-az-oktatasban-lehetoseg-vagy-akadaly\/"},"modified":"2024-04-23T11:11:18","modified_gmt":"2024-04-23T09:11:18","slug":"digitalis-eszkozok-az-oktatasban-lehetoseg-vagy-akadaly","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/uncategorized-hu\/digitalis-eszkozok-az-oktatasban-lehetoseg-vagy-akadaly\/","title":{"rendered":"Digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k az oktat\u00e1sban: lehet\u0151s\u00e9g vagy akad\u00e1ly?"},"content":{"rendered":"\n

Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a digit\u00e1lis seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k bevezet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00f6nyvkiad\u00e1s vil\u00e1ga sokat v\u00e1ltozott, \u00edgy az oktat\u00e1s ter\u00fclete is. A t\u00e1blag\u00e9pek \u00e9s az interakt\u00edv t\u00e1bl\u00e1k haszn\u00e1lata kisz\u00e9les\u00edtette a hagyom\u00e1nyos tant\u00e1rgyak, p\u00e9ld\u00e1ul a matematika, az irodalom, a term\u00e9szettudom\u00e1nyok, a t\u00f6rt\u00e9nelem stb. tanul\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geit. Ugyanakkor aggodalomra is okot adnak ezek az eszk\u00f6z\u00f6k, a koncentr\u00e1ci\u00f3 cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a szemk\u00e1rosod\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9re h\u00edvt\u00e1k fel a figyelmet azok, akik a hagyom\u00e1nyos k\u00f6nyvekre t\u00e1maszkodnak. <\/p>\n\n

L\u00e1ssuk, hogy mi\u00e9rt \u00e9s hogyan lehet a digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6ket eredm\u00e9nyesen alkalmazni az oszt\u00e1lytermen bel\u00fcl, \u00e9s milyen el\u0151ny\u00f6kkel j\u00e1rnak.<\/p>\n\n

<\/p>\n\n

A \u201ck\u00e9tnyelv\u0171 agy\u201d megjelen\u00e9se <\/h2>\n\n

Maryanne Wolf amerikai tud\u00f3s 2018-ban jelentette meg “Reader Come Home: The Reading Brain in a Digital Word” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t. Ez a k\u00f6nyv alapvet\u0151 l\u00e9p\u00e9st jelent a digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lat\u00e1nak, \u00e9s azoknak az emberi agy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a gyermekek \u00e9s serd\u00fcl\u0151k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re gyakorolt k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek kutat\u00e1s\u00e1ban. <\/p>\n\n

Wolf (2018) szerint az olvas\u00e1s nem olyan k\u00e9pess\u00e9g, amelyet az emberek genetikai alapon fejlesztettek ki, mint a l\u00e1t\u00e1st vagy a besz\u00e9det (“az ember nem sz\u00fcletett olvas\u00f3nak”), hanem az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n tanult\u00e1k meg. Az, ahogyan az olvas\u00e1s az agy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1solta, \u00e9s az \u00e9letben a komplexit\u00e1shoz<\/strong>, az emp\u00e1ti\u00e1hoz <\/strong> \u00e9s a kritikus gondolkod\u00e1shoz<\/strong> vezetett, egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00e9s megism\u00e9telhetetlen tapasztalat a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelemben. <\/p>\n\n

\n

“Az, hogy mit, hogyan \u00e9s mi\u00e9rt olvasunk, megv\u00e1ltoztatja a gondolkod\u00e1sunkat, s ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok most gyorsabb \u00fctemben t\u00f6rt\u00e9nnek.”<\/p>\n(Wolf, 2018) <\/cite><\/blockquote>\n\n

M\u00e1sr\u00e9szt, az olvas\u00e1snak akkor vannak ilyen hat\u00e1sai, amennyiben m\u00e9ly olvas\u00e1sr\u00f3l<\/strong> van sz\u00f3.A m\u00e9ly olvas\u00e1s a t\u00f6k\u00e9letes koncentr\u00e1ci\u00f3 \u00e1llapota, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy elm\u00e9lyedj\u00fcnk egy t\u00f6rt\u00e9netben, \u00e9s a legjobbat hozzuk ki bel\u0151le az \u00f6nmeg\u00e9rt\u00e9s \u00e9s a kritikai gondolkod\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l. Nemcsak arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy megfejts\u00fck, amit olvasunk, hanem arr\u00f3l is, hogy tov\u00e1bbi kapcsolatokat teremts\u00fcnk az \u00faj \u00e9s a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. <\/p>\n\n

Harmadsorban, ez a k\u00e9pess\u00e9g nem meghat\u00e1rozott, hanem k\u00e9pezni \u00e9s tanulni kell. Az agy plaszticit\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az \u00faj neuron\u00e1lis kapcsolatok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t term\u00e9szetes \u00e9s k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k egyar\u00e1nt befoly\u00e1solj\u00e1k, bele\u00e9rtve az olvas\u00e1shoz haszn\u00e1lt eszk\u00f6zt is. <\/p>\n\n

A digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k<\/strong> teljesen megv\u00e1ltoztatt\u00e1k az olvas\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t, fel\u00fcletesebb\u00e9 \u00e9s gyorsabb\u00e1 tett\u00e9k azt. A k\u00e9perny\u0151olvas\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban egy F- vagy Z-alak\u00fa mint\u00e1t k\u00f6vet: az els\u0151 szakasz a sz\u00f6veg fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek v\u00edzszintes mozg\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 olvas\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e1ll, majd a sz\u00f6veg bal oldal\u00e1nak f\u00fcgg\u0151leges mozg\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 p\u00e1szt\u00e1z\u00e1sa k\u00f6vetkezik. A m\u00e1sodik szakasz azt jelenti, hogy line\u00e1risan csak az elej\u00e9t \u00e9s a v\u00e9g\u00e9t olvassuk el, a sz\u00f6veg t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t pedig gyorsan \u00e1tfutjuk. <\/p>\n\n

Ez\u00e1ltal azonban “cs\u00f6kkentj\u00fck a m\u00e9lyolvas\u00e1si folyamatokra sz\u00e1nt id\u0151t. Vagyis nincs id\u0151nk a komplexit\u00e1s megragad\u00e1s\u00e1ra, a m\u00e1sik \u00e9rz\u00e9seinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re, a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re \u00e9s az olvas\u00f3 saj\u00e1t gondolatainak megalkot\u00e1s\u00e1ra” (Wolf, “The Guardian”, 2018). Ez kihat a koncentr\u00e1ci\u00f3s \u00e9s figyelmi k\u00e9pess\u00e9gekre is, amelyek alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00faak a tanul\u00e1si folyamatban. <\/p>\n\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nhet a mai gyerekekkel, akik nemhogy egyre ritk\u00e1bban olvasnak hagyom\u00e1nyos k\u00f6nyveket, de egyre nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben vannak kit\u00e9ve a digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6knek is? <\/p>\n\n

Wolf javaslata egy olyan integr\u00e1lt olvas\u00e1si m\u00f3dszert javasol, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az emberek tov\u00e1bbra is \u00e9lvezhess\u00e9k az elm\u00e9ly\u00fclt olvas\u00e1s el\u0151nyeit an\u00e9lk\u00fcl, hogy lemondan\u00e1nak a digit\u00e1lis vil\u00e1g lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l.<\/strong> R\u00f6viden: a mai gyerekeknek olyan k\u00e9tnyelv\u0171 agyat<\/strong> kellene kifejleszteni\u00fck, amely k\u00e9pes v\u00e1ltani a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 olvas\u00e1si \u00e9s tanul\u00e1si m\u00f3dok k\u00f6z\u00f6tt an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmilyen kapacit\u00e1st vagy el\u0151nyt elvesz\u00edtene ezekb\u0151l. <\/p>\n\n

<\/p>\n\n

Mi\u00e9rt \u00e9rdemes digit\u00e1lis tanul\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6ket haszn\u00e1lni az iskol\u00e1ban <\/h2>\n\n

A l\u00e9nyeg val\u00f3j\u00e1ban nem a technol\u00f3gia betilt\u00e1sa, hanem annak tudatos <\/strong> \u00e9s akt\u00edv haszn\u00e1lata. A digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k oktat\u00e1si c\u00e9l\u00fa haszn\u00e1lata sor\u00e1n a r\u00e9szv\u00e9tel <\/strong> \u00e9s az elk\u00f6telezetts\u00e9g <\/strong> jelenti a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. <\/p>\n\n

Az is alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tanul\u00e1si form\u00e1kat a tanul\u00f3k \u00e9letkor\u00e1hoz igaz\u00edtsuk. Judy Willis neurol\u00f3gus szerint (“The Guardian”, 2015) “a korai iskol\u00e1skorban az agy arra \u00f6sszpontos\u00edt, hogy megismerkedjen a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1ggal. Az eml\u00e9kek \u00e9s a meg\u00e9rt\u00e9s akkor gyarapodnak, ha az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszekapcsolhat\u00f3k a m\u00e1r megismert dolgokkal. Azok a h\u00e1zi feladatok, amelyek seg\u00edtenek ebben a felismer\u00e9sben, fejleszthetik az olvas\u00e1si \u00e9s sz\u00e1mol\u00e1si k\u00e9szs\u00e9geket”. Ezzel szemben “Amikor a di\u00e1kok el\u00e9rik a serd\u00fcl\u0151kort […] a tanul\u00e1si c\u00e9lok ink\u00e1bb a tartalmi \u00e9s sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si olvas\u00e1sra, az \u00fajrafogalmaz\u00e1sra, a besz\u00e1mol\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ra, a probl\u00e9mamegold\u00e1sra, a kutat\u00e1sra \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 vagy csoportos munk\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtanak”. <\/p>\n\n

Mindezen ig\u00e9nyeket figyelembe v\u00e9ve a digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k oktat\u00e1sban val\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1nak sz\u00e1mos el\u0151nye van: <\/p>\n\n