A h\u00e1zi feladat egy olyan r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 oktat\u00e1si hagyom\u00e1ny, amelyet pozit\u00edv gyakorlatnak tekintenek \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6rben elfogadnak a tanul\u00f3i rutin r\u00e9szek\u00e9nt, \u00e9s amely hasznoss\u00e1g\u00e1t eg\u00e9szen a k\u00f6zelm\u00faltig alig k\u00e9rd\u0151jeleztek meg. 2020-ban, amikor a di\u00e1kok teljesen \u00e1t\u00e1lltak az otthoni munkav\u00e9gz\u00e9sre, m\u00e9g s\u00fcrget\u0151bb\u00e9 v\u00e1lt a h\u00e1zi feladatok \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge. B\u00e1r az iskol\u00e1k visszat\u00e9rtek a szem\u00e9lyes jelenl\u00e9ttel val\u00f3 tanul\u00e1shoz, ez a projekt kiv\u00e1l\u00f3 alkalom arra, hogy \u00fajra\u00e9rt\u00e9kelj\u00fck a h\u00e1zi feladatokkal kapcsolatos j\u00f3gyakorlatainkat \u00e9s azok szerep\u00e9t \u00e9s hat\u00e1s\u00e1t a tanul\u00f3k ment\u00e1lis j\u00f3l\u00e9t\u00e9re. <\/p>\n\n
A kritikusabb v\u00e9lem\u00e9nyek \u00fajra megvizsg\u00e1lt\u00e1k a gyakorlat m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 meggy\u0151z\u0151d\u00e9seket, a h\u00e1zi feladattal t\u00f6lt\u00f6tt \u00f3r\u00e1k kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9nek logik\u00e1j\u00e1t \u00e9s azt a kudarc\u00e9rz\u00e9st, amelyet az eredm\u00e9nyezhet, ha egyes di\u00e1koknak nem siker\u00fcl teljes\u00edteni\u00fck a feladatokat. Az ember azt rem\u00e9ln\u00e9, hogy a h\u00e1zi feladat eredm\u00e9nyek\u00e9nt javul a tud\u00e1s szintje, de a gond akkor jelentkezik, amikor sz\u00e1mos m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151 is szerepet j\u00e1tszik, p\u00e9ld\u00e1ul a gyerekek, a tan\u00e1rok, a feladatok, az otthoni k\u00f6rnyezet k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, valamint az a t\u00e9ny, hogy a h\u00e1zi feladat \u00e9s az oszt\u00e1lytermi tanul\u00e1s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa az egyes di\u00e1kok eset\u00e9ben egyedi (Vatterott, 2009: 56). <\/p>\n\n
Tov\u00e1bb\u00e1, b\u00e1r sz\u00e1mos olyan gyermek van az iskol\u00e1ban, aki elt\u00e9r\u0151 neurol\u00f3giai k\u00e9pess\u00e9gekkel rendelkezik, sok tan\u00e1r tov\u00e1bbra is ugyanazt a h\u00e1zi feladatot osztja ki az oszt\u00e1ly \u00f6sszes tanul\u00f3j\u00e1nak, \u00e9s tov\u00e1bbra is ar\u00e1nytalanul sok olyan tanul\u00f3t hagynak ki, akik nem felelnek meg az egys\u00e9ges tanul\u00e1si modell norm\u00e1inak. <\/p>\n\n
A h\u00e1zi feladat k\u00f6r\u00fcli vita m\u00e9g kor\u00e1ntsem \u00e9rt v\u00e9get, mivel a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatos kutat\u00e1si k\u00f6vetkeztet\u00e9sek n\u00e9ha ellentmond\u00e1sosak, \u00e9s az \u00e9rvek \u00e9s a tanulm\u00e1nyok a vita mindk\u00e9t oldal\u00e1t al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k. Az ezzel kapcsolatos kih\u00edv\u00e1sok ellen\u00e9re \u00fagy gondoljuk, hogy a h\u00e1zi feladat fontos eleme lehet a tanul\u00e1si \u00e9s szervez\u00e9si k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9nek. <\/p>\n\n
Val\u00f3j\u00e1ban ennek az eg\u00e9sz vit\u00e1nak az egyik k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se a h\u00e1zi feladat hat\u00e9konys\u00e1ga a teljes\u00edtm\u00e9ny szempontj\u00e1b\u00f3l; gyakran hajlamosak vagyunk ink\u00e1bb arra helyezni a hangs\u00falyt, hogy “hogyan vehetn\u00e9nk r\u00e1 \u0151ket<\/em>, hogy megcsin\u00e1lj\u00e1k a h\u00e1zi feladatot?”, ahelyett, hogy m\u00e9lyebben megvizsg\u00e1ln\u00e1nk, hogy “mi\u00e9rt nem csin\u00e1lj\u00e1k meg<\/em> a h\u00e1zi feladatot?”. Ahogy Vatterott (2009: 88) meg\u00e1llap\u00edtja: amikor a tanul\u00f3k nem v\u00e9gzik el a h\u00e1zi feladatot, hajlamosak vagyunk ink\u00e1bb fegyelmez\u00e9sk\u00e9nt, mint tanul\u00e1sk\u00e9nt megk\u00f6zel\u00edteni a helyzetet. A h\u00e1zi feladatot el nem k\u00e9sz\u00edt\u0151 tanul\u00f3kkal kapcsolatos int\u00e9zked\u00e9sek ugyanis \u00e1ltal\u00e1ban a b\u00fcntet\u0151 megold\u00e1sokra \u00f6sszpontos\u00edtanak, mint a viselked\u00e9s megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak kulcs\u00e1ra – olyan k\u00f6vetkezm\u00e9nyekre, mint a pontlevon\u00e1s, a rossz jegyek, vagy a sz\u00fcnet vagy az eb\u00e9d kihagy\u00e1sa a h\u00e1zi feladat elv\u00e9gz\u00e9se miatt. Ez a dekontextualiz\u00e1ci\u00f3 sok tanul\u00f3t cserbenhagy, \u00e9s leegyszer\u0171s\u00edti az oktat\u00e1s \u00e9s az \u00e9rt\u00e9krendszerek komplexebb \u00e9s jobban struktur\u00e1lt k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n\n Egy nemr\u00e9giben, 2020-ban v\u00e9gzett tanulm\u00e1ny (Rodr\u00edguez et al., 2020) azt igazolja, hogy ha a tanul\u00f3k meg vannak gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a h\u00e1zi feladat elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se seg\u00edti \u0151ket a tanul\u00e1sban, az nagyobb \u00e9s min\u0151s\u00e9gibb elk\u00f6telezetts\u00e9get eredm\u00e9nyez. Arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a h\u00e1zi feladatot nem szabad kiz\u00e1r\u00f3lag k\u00f6telezetts\u00e9gk\u00e9nt megk\u00f6zel\u00edteni, mivel ez csak az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00e9s az elk\u00f6telezetts\u00e9g elveszt\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezi. <\/p>\n\n A h\u00e1zi feladatokat teh\u00e1t \u00fagy kell \u00fajragondolnunk, hogy azok \u00e9rtelmesek, c\u00e9lszer\u0171ek, aktu\u00e1lisak legyenek, \u00e9s \u00fagy legyenek kialak\u00edtva, hogy minden di\u00e1k ig\u00e9nyeinek megfeleljenek. A h\u00e1zi feladatnak azt kell \u00e9reztetnie vel\u00fck, hogy van n\u00e9mi hatalmuk a tanul\u00e1suk felett, hogy motiv\u00e1lja \u0151ket a szabad v\u00e1laszt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge \u00e9s a szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s, az \u00e9rdek\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge. <\/p>\n\n Ez\u00e9rt a tanul\u00f3k \u00fajb\u00f3li bevon\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben a h\u00e1zi feladatok \u00faj form\u00e1tum\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g, amely kev\u00e9sb\u00e9 stresszes \u00e9s \u00e9lvezetesebb, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00f6sszetettebb tant\u00e1rgyak, p\u00e9ld\u00e1ul a STEAM-szakter\u00fcletek eset\u00e9ben. Az EduGraal Erasmus Plus projekt elk\u00e9pzel\u00e9se a “”tanulni a cselekv\u00e9s \u00e1ltal”” (learning-by-doing) t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u00e9st, gamifik\u00e1ci\u00f3t \u00e9s j\u00e1t\u00e9kalap\u00fa tanul\u00e1st haszn\u00e1l, hogy a h\u00e1zi feladatot kalandd\u00e1 tegye, amelyben a fejl\u0151d\u00e9snek \u00e9s nem a kudarcnak van jelent\u0151s\u00e9ge. A tanul\u00f3 egy karaktert k\u00eds\u00e9r v\u00e9gig a kalandon, \u00e9s a tananyaghoz kapcsol\u00f3d\u00f3 “rejtv\u00e9nyeket” old meg, hogy a t\u00f6rt\u00e9net el\u0151rehaladjon. \u00cdgy sz\u00e9lesebb k\u00f6rben, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel, tanul\u00e1si zavarokkal \u00e9s egy\u00e9b neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczd\u0151kh\u00f6z is eljuthatunk, hogy a h\u00e1zi feladat ne egy bonyolult feladatt\u00e1 v\u00e1ljon, hanem egy relev\u00e1ns tanul\u00e1si folyamat maradhasson. <\/p>\n\n Rodr\u00edguez, S., Pi\u00f1eiro, I., Regueiro, B. & Est\u00e9vez, I. (2020). Intrinsic motivation and perceived utility as predictors of student homework engagement<\/a>, Revista de Psicodid\u00e1ctica<\/em>, 25(2), 93-99. https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.psicod.2019.11.001<\/a> <\/p>\n\n Vatterott, C. (2009). Rethinking Homework: Best Practices that Support Diverse Needs<\/em> (1st<\/sup> Edition). ASCD. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A h\u00e1zi feladat egy olyan r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 oktat\u00e1si hagyom\u00e1ny, amelyet pozit\u00edv gyakorlatnak tekintenek \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6rben elfogadnak a tanul\u00f3i rutin r\u00e9szek\u00e9nt, \u00e9s amely hasznoss\u00e1g\u00e1t eg\u00e9szen a k\u00f6zelm\u00faltig alig k\u00e9rd\u0151jeleztek meg. 2020-ban, amikor a di\u00e1kok teljesen \u00e1t\u00e1lltak az otthoni munkav\u00e9gz\u00e9sre, m\u00e9g s\u00fcrget\u0151bb\u00e9 v\u00e1lt a h\u00e1zi feladatok \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge. B\u00e1r az iskol\u00e1k visszat\u00e9rtek a szem\u00e9lyes jelenl\u00e9ttel val\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":1457,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_et_pb_use_builder":"","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"categories":[34],"tags":[],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1589"}],"collection":[{"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1589"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1589\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1590,"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1589\/revisions\/1590"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1457"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1589"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1589"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/edugraal.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1589"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}K\u00f6nyv\u00e9szet<\/h2>\n\n