Einstein - Chemistry (HU)

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Bevezetés]] <= Ő Einstein, egy okos kis tudós, akinek már rengeteg találmányt köszönhetünk, melyek általában a mindennapi tevékenységek megkönnyítésére szolgálnak. </style> <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Einstein-P1.png"> </div> Ő találta fel elsőként az automata porszívót! Egy olyan gépet is megalkotott, amely elkészíti a reggelit, és az ágyban tálalja, ami tökéletes megoldás a vasárnapi reggelekre! Semmi sem ijeszti meg ezt a kis zsenit, és mindig mindenre van válasza! (text-colour: "red")[(text-style: "smear")[(text-colour: "white")[''Egy nap azonban (text-style:"rumble") [[valami szörnyűség történt]](text-style:"rumble")[...]'']]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[valami szörnyűség történt...]] <= Einstein szenvedélyesen szereti a kémiát. Imádja összekeverni a reagenseket, hogy új termékeket hozzon létre. Az álma megtalálni a rák ellenszerét. Egy nap azonban egy kísérlet balul sült el. Einstein túl sok reagenst tett a Berzéliusz pohárba, és az egész felrobbant! A falhoz vágódott, és erősen beverte a fejét. (text-style:"blur")[A szoba megtelt füsttel, és beindult a tűzjelző! ] Menj a [(text-style:"blink")[[20. bekezdéshez]]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[20. bekezdéshez]] <= Hosszas vizsgálatok után az orvosok megállapították, hogy Einstein retrográd amnéziában szenved. Elfelejtett mindent, amit a tudományról és az összes találmányáról tudott. Az emlékezete vissza fog térni, de az orvosok nem tudják megállapítani, hogy néhány hónap vagy év elteltével tér-e vissza... Ez problémát jelent a kutatásai folytatásának szempontjából.Thalész, a testvére emlékszik egy sisakra, amit Einstein talált fel az Alzheimer-kóros betegek számára. Ez egy neurológiai sisak, amely stimulálja az idegsejteket az agyban, hogy az idegsejtek újra összekapcsolódjanak egymással, és így helyreálljon az emlékezet. ''Ha ő is használhatná, talán gyorsabban visszanyerné az emlékezetét!'' <img src= "https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Capture-decran-2024-01-19-091606.png"> Menj a [[22. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[22. bekezdéshez]] <= Egy probléma azonban továbbra is fennáll. Mivel a sisak nagyon értékes, Einstein elrejtette egy titkos helyre. Thalész tudja, hogy mindenhol a szobájában nyomokat helyezett el, hogy megtalálja a titkos helyet. Ezeknek a nyomoknak természetesen a kémiához van közük! Thalész a segítségedet kéri, mert nagyon keveset tud a kémiáról... ''Készen állsz arra, hogy segíts Thalésznek megtalálni ezt a sisakot, és segíts Einsteinnek visszanyerni az emlékezetét?'' { (live: 1s)[ (set: $randomRed to (random: 0, 255)) (set: $randomGreen to (random: 0, 255)) (set: $randomBlue to (random: 0, 255)) (text-colour: (rgb: $randomRed, $randomGreen, $randomBlue))[[Gyerünk! ->32. bekezdéshez]] ] }

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[32. bekezdéshez]] <= Thalész tisztában van azzal, hogy ez a sisak egy széfben van elhelyezve. De hol kezdjük a keresést? A házban több helyiség is rejtegethet nyomokat, de Thalész szerint a legjobb Einstein hálószobájában kezdeni, mivel ott tölti a legtöbb időt. Tehát Einstein szobájába mész. (text-colour: "red")[(text-style: "outline")[[ Elkezdesz mindenhol keresgélni...->10. bekezdéshez]]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Elkezdesz mindenhol keresgélni...]] <= Keresed a szekrényekben, az irodában, az íróasztalon ... Semmi. Igen, van egy számítógép és egy kis széf, de mindkettő zárva van. Viszont 3 poszter megragadja a figyelmedet: egy Marie Curie-ről, egy Isaac Newtonról és egy Leonardo da Vinciről. Úgy tűnik, hogy ezeket a posztereket többször levették és újra felragasztották. =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/triptique-P10.png"> <= Melyik plakátot kell megfordítsuk, ahhoz hogy egy lehetséges nyomot találjunk? - [[Marie Curie]] - [[Isaac Newton]] - [[Léonard de Vinci]]

Szép munka! Valóban (text-color:"orange")[''Marie Curie'']a kémiához való kötődése révén. =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Marie-Curie-3.jpg"> <= ''Marie Skłodowska-Curie'' kivételes tudós, ő az első nő, aki Nobel-díjat kapott, és a mai napig az egyetlen nő, aki kettőt is kapott. Továbbá ő az egyetlen személy, aki két különböző tudományterületen is díjat kapott. Ő volt az első nő, aki férjével együtt 1903-ban elnyerte a Davy-érmet a rádiummal kapcsolatos munkájáért. Menj a [(text-style:"blink") [[2. bekezdéshez]]]

Megfordítod a plakátot, de nincs mögötte semmi ... (text-color:"orange")[''Isaac Newton''] angol, majd brit matematikus, fizikus, filozófus, alkimista, csillagász és teológus. =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Isaac-Newton.jpg"> <= A tudomány emblematikus alakja, aki leginkább a klasszikus mechanika megalapítójaként ismert, aki meghatározta az egyetemes gravitáció törvényét és Gottfried Wilhelm Leibnizzel versenyezve az infinitezimálisokkal való számolás alapjait fektette le. { (set: $hue to 0) (live: 1s)[ (set: $hue to it + 10) (text-colour: (hsl: $hue, 1, 0.5))[[Próbáld újra! ->10. bekezdéshez]] ] }

Megfordítod a plakátot, de nincs mögötte semmi ... =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Leonardo.jpg"> <= (text-color:"orange")[''Leonardo da Vinci''] olasz polihisztor, művész, show- és partiszervező, tudós, mérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, festő, építész, várostervező, botanikus, zenész, filozófus és író. Sokminden fűződik a nevéhez ... de nem vegyész! { (set: $hue to 0) (live: 1s)[ (set: $hue to it + 10) (text-colour: (hsl: $hue, 1, 0.5))[[Próbáld újra! ->10. bekezdéshez]] ] }

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[2. bekezdéshez]] <= A Marie Curie poszter mögött találsz egy furcsa rajzot: <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/SOLUTION-CHIMIQUE-P2.jpg"> (text-color:"grey")["Úgy néz ki, mintha atomok lennének!"] - kiált fel Thalész. Milyen molekulát alkothatunk ezekből a különböző atomokból? - [Al[3]O[2]]<hookname| (click:?hookname)[(go-to:"12. bekezdéshez")] - [Al[2]O[3]]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"43. bekezdéshez")] - [O[3]Al[2]]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"21. bekezdéshez")]

=><= (text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Al[3]O[2]] <= Ha három alumíniumatomot két oxigénatommal kombinálunk, akkor 5 olyan ág marad, amely nem tud kapcsolódni. Ráadásul, mivel az alumínium vegyértéke 3, az oxigéné pedig 2, a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát alkalmazva Al(text-style:"subscript")[2]O(text-style:"subscript")[3]-t kapunk.. Íme egy másik gyakorlat a könnyebb megértéshez: <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/P21-formule.jpg"> ''Milyen molekulát tudunk ezekből képezni?'' - [H2O]<hookname| (click:?hookname)[(go-to:"33. bekezdéshez")] - [HO2]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"24. bekezdéshez")] - [H3O]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"6. bekezdéshez")]

=><= (text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Al[2]O[3]] <= Pontosan! Három oxigénatomot két alumíniumatomhoz "akaszthatunk". Ráadásul fémoxiddal (M+O) van dolgunk, így az eredmény MO lesz, ahol az alumíniumatom vegyértéke 3, az oxigénatomé pedig 2. Ha a a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát alkalmazzuk, akkor Al(text-style:"subscript")[2]O(text-style:"subscript")[3]-t kapunk. Menj a [[31. bekezdéshez]]

=><= (text-color:"orange")+(text-style:"underline")[O[3]Al[2]] <= Ha három alumíniumatomot két oxigénatomhoz kapcsolunk, akkor 5 olyan ág marad, amely nem tud kapcsolódni. Ráadásul a kémiai függvénytáblázat szerint fémoxiddal (M+O) van dolgunk, tehát az eredmény MO. Végül a 3 vegyértékű alumínium és a 2 vegyértékű oxigén a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát alkalmazásával Al(text-style:"subscript")[2]O(text-style:"subscript")[3]-t ad. Íme egy másik gyakorlat a könnyebb megértéshez: <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/P21-formule.jpg"> ''Milyen molekulát alkothatunk ezekből?'' - [H2O]<hookname| (click:?hookname)[(go-to:"33. bekezdéshez")] - [HO2]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"24. bekezdéshez")] - [H3O]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"6. bekezdéshez")]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[31. bekezdéshez]] <= Ezzel a kémiai képlettel, az ''Al(text-style:"subscript")[2]O(text-style:"subscript")[3]-mal'' sikerül feloldani az Einstein asztalán lévő számítógépet. Elkezdesz kutatni a különböző mappák között. Miután átkutattad az összes dokumentumot, eljutsz a "kémia" nevű mappához. Ez a mappa azonban szintén zárva van, ami tippet ad neked. Megjelenik egy felugró ablak, és abban az utasítás, hogy a ként a nitrogénnel társítsa. Mi az eredménye ennek a társításnak? - [S2N3]<hookname1| (click: ?hookname1)[(go-to: "42. bekezdéshez")] - [S4N3]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to: "11. bekezdéshez")] - [S3N2]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"37. bekezdéshez" )]

=><= (text-color:"orange")+(text-style:"underline")[H20] <= Szép munka! Két hidrogénatomra van szükséged ahhoz, hogy egy oxigénatomhoz kapcsolódj. A hidrogén vegyértéke 1, az oxigéné pedig 2. A a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát alkalmazva ez H(text-style:"subscript")[2]O-t ad. Menj a [[31. bekezdéshez]]

=><= (text-color:"orange")+(text-style:"underline")[H3O] <= Majdnem! Ebben az esetben nem nézted meg az atomok vegyértékét. A hidrogén vegyértéke ugyanis 1, az oxigéné pedig 2. A vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát alkalmazva ez H(text-style:"subscript")[2]O-t ad. Menj a [[31. bekezdéshez]]

=><= (text-color:"orange")+(text-style:"underline")[HO2] <= Majdnem! Ebben az esetben nem alkalmaztad a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát. A hidrogén vegyértéke ugyanis 1, az oxigéné pedig 2. A vegyi képlete megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát alkalmazva ez H(text-style:"subscript")[2]O-t ad. Menj a [[31. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[S2N3]] <= Nem egészen! Nézzük meg a kén és a nitrogén vegyértékét. Ne felejtsd el megnézni a periódusos rendszert, és a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát! Menj a [[31. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[S4N3]] <= Nem egészen! Nézzük meg a kén és a nitrogén vegyértékét. Ne felejtsd el megnézni a periódusos rendszert, és a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát! Menj a [[31. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[S3N2]] <= Szép munka! A kén vegyértéke 2, a nitrogén vegyértéke pedig 3. Mivel bináris sóról van szó, és a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályát alkalmazva '' S(text-style:"subscript")[3]N(text-style:"subscript")[2]''-t kapunk. Menj a [[35. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[35. bekezdéshez]] <= Miután a fájlt feloldottad, elkezded átnézni az összes dokumentumot, de jó tíz perc után sem találsz semmi érdekeset... Hirtelen Thalész észreveszi, hogy az egyik dokumentum címe egy egyenlet: =><= '' HCl + Ca(OH)(text-style:"subscript")[2] -> CaCl(text-style:"subscript")[2] + H(text-style:"subscript")[2]O'' <= Érdekesnek találja. Szerinted miért? - [[Ez helytelen]] - [[Nincs kiegyenlítve]] - [[Ezek a reagensek nem léteznek]] <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/einstein-P35.png">

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Ez helytelen]] <= Gyakorlatilag ez az egyenlet valóban helytelen. Azonban egy bizonyos okból helytelen (emlékezzünk Lavoisier törvényére). Menj a [[35. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Nincs kiegyenlítve]] <= Pontosan! Ez az egyenlet nincs kiegyenlítve a Lavoisier-elv szerint. Ezen elv szerint hogyan lehetne kiegyenlíteni a reakcióegyenletet? Menj a [[5. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Ezek a reagensek nem léteznek]] <= Ezek a reagensek léteznek! Ezek hidrogén-klorid és a kalcium-hidroxid. Ez a két termék reagál egymással. Menj a [[35. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[5. bekezdéshez]] <= Hogyan egyenlítenéd ki ezt reakciót? - [2 HCl + Ca(OH)2 -> CaCl2 + 2 H2O]<hookname| (click:?hookname)[(go-to:"26. bekezdéshez")] - [HCl + 2Ca(OH)2 ->2 CaCl2 + 2 H2O]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"55. bekezdéshez")] - [3 HCl + 2 Ca(OH)2 -> 2 CaCl2 + 2 H2O]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"46. bekezdéshez")]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[2 HCl + Ca(OH)2 -> CaCl2 + 2 H2O]] <= Valóban! Ha megnézzük az atomok számát a bal oldalon és az atomok számát a jobb oldalon, akkor azt látjuk, hogy minden atom esetében egyezés van. Tehát Lavoisier elvét érvényesítettük. Menj a [[59. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[3 HCl + 2 Ca(OH)2 -> 2 CaCl2 + 2 H2O]] <= Ez nem a megfelelő kiegyenlítés. Hasonlítsd össze a bal oldalon lévő atomok számát és a jobb oldalalon lévő atomok számát. =|= ''Baloldal:'' =|= 5 H =|= 3 Cl =|= 2 Ca =|= 2 O |==| =|= ''Jobboldal:'' =|= 4 H =|= 4 Cl =|= 2 Ca =|= 2 O |==| A számok nem egyeznek meg minden atom esetében. Nem érvényesül a Lavoisier-elv. Menj a [[5. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[HCl + 2Ca(OH)2 ->2 CaCl2 + 2 H2O]] <= Ez nem a megfelelő kiegyenlítés. Hasonlítsd össze a bal oldalon lévő atomok számát és a jobb oldalalon lévő atomok számát. =|= ''Baloldal:'' =|= 3 H =|= 1 Cl =|= 2 Ca =|= 2 O |==| =|= ''Jobboldal: '' =|= 4 H =|= 4 Cl =|= 2 Ca =|= 2 O |==| A számok nem egyeznek meg minden atom esetében. Nem érvényesül a Lavoisier-elv. Menj a [[5. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[59. bekezdéshez]] <= Most, hogy ezt a reakciót kiegyenlítetted, végre egyensúlyban van és érvényesül Lavoisier-elve, úgy döntesz, hogy megváltoztatod a fájl nevét a helyes reakcióegyenletet használva. Hirtelen, közvetlenül az "enter" gomb megnyomása után a nyomtató beindul, és kiad egy papírt, amin írás van. (text-color:"grey")["Még több egyenlet?!"] Thalész megdöbben. (text-color:"grey")["Biztos nagyon szereti Einstein a kémiát..."] Íme az első reakció, amelyet ki kell egyenlíteni: =><= ''Fe(text-style:"subscript")[2]O(text-style:"subscript")[3] + C -> CO + Fe'' <= - [2 Fe2O3 + 3 C -> 4 CO + 2 Fe]<hookname1| (click:?hookname1)[(go-to:"14. bekezdéshez")] - [Fe2O3 + 3 C -> 3 CO + 2 Fe]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"61. bekezdéshez")] - [Fe2O3 + 2 C -> 4 CO + 2 Fe]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"52. bekezdéshez")]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[2 Fe2O3 + 3 C -> 4 CO + 2 Fe]] <= Ez nem a megfelelő kiegyenlítés. Hasonlítsd össze a bal oldalon lévő atomok számát és a jobb oldalalon lévő atomok számát. =|= '' Baloldal: '' =|= 4 Fe =|= 6 O =|= 3 C |==| =|= ''Jobbldal:'' =|= 2 Fe =|= 4 O =|= 4 C |==| A számok nem egyeznek meg minden atom esetében. Nem érvényesül a Lavoisier-elv. Menj a [[59. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Fe2O3 + 3 C -> 3 CO + 2 Fe]] <= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Einstein_Stars.png"> Valóban! Ha megnézzük az atomok számát a bal oldalon és az atomok számát a jobb oldalon, akkor azt látjuk, hogy minden atom esetében egyezés van. Tehát Lavoisier elvét érvényesítettük. Menj a (text-style:"blink")[[27. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Fe2O3 + 2 C -> 4 CO + 2 Fe]] <= Ez nem a megfelelő kiegyenlítés. Hasonlítsd össze a bal oldalon lévő atomok számát és a jobb oldalalon lévő atomok számát. =|= ''Baloldal:'' =|= 2 Fe =|= 3 O =|= 2 C |==| =|= ''Jobbldal: '' =|= 2 Fe =|= 4 O =|= 4 C |==| A számok nem egyeznek meg minden atom esetében. Nem érvényesül a Lavoisier-elv. Menj a [[59. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[27. bekezdéshez]] <= Az első egyenlet megoldása után egy másodikat kell megoldani a tovább haladáshoz. íme:'' Ca(PO(text-style:"subscript")[4])(text-style:"subscript")[2]+ SiO(text-style:"subscript")[2] + C -> CaSiO(text-style:"subscript")[3] + P(text-style:"subscript")[4] + CO '' - [2 Ca3(PO4)2 + 6 SiO2 + 10 C -> 6 CaSiO3 + P4 + 10 CO]<hooknamea| (click:?hooknamea)[(go-to:"36. bekezdéshez")] - [3 Ca(PO4)2 + SiO2 + 14 C -> 7 CaSio3 + 2 P4 + 11 CO]<hooknameb| (click:?hooknameb)[(go-to:"63. bekezdéshez")] - [Ca3(PO4)2 + 7 SiO2 + 5 C -> 5 CaSiO3 + 6 P4 + 2 CO]<hooknamec| (click:?hooknamec)[(go-to:"7. bekezdéshez")]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[2 Ca3(PO4)2 + 6 SiO2 + 10 C -> 6 CaSiO3 + P4 + 10 CO]] <= Valóban! Ha megnézzük az atomok számát a bal oldalon és az atomok számát a jobb oldalon, akkor azt látjuk, hogy minden atom esetében egyezés van. Tehát Lavoisier elvét érvényesítettük. Menj a [[3. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[3 Ca(PO4)2 + SiO2 + 14 C -> 7 CaSio3 + 2 P4 + 11 CO]] <= Ez nem a megfelelő kiegyenlítés. Hasonlítsd össze a bal oldalon lévő atomok számát és a jobb oldalalon lévő atomok számát. =|= ''Baloldal:'' =|= 3 Ca =|= 6 P =|= 1 Si ==|== 26 O =|= 14 C |==| =|= ''Jobboldal: '' =|= 7 Ca =|= 8 P =|= 7 Si ==|== 32 O =|= 11 C |==| A számok nem egyeznek meg minden atom esetében. Nem érvényesül a Lavoisier-elv. Menj a [[27. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Ca3(PO4)2 + 7 SiO2 + 5 C -> 5 CaSiO3 + 6 P4 + 2 CO]] <= Ez nem a megfelelő kiegyenlítés. Hasonlítsd össze a bal oldalon lévő atomok számát és a jobb oldalalon lévő atomok számát. =|= ''Baloldal:'' =|= 3 Ca =|= 2 P =|= 7 Si ==|== 22 O =|= 5 C |==| =|= ''Jobnoldal:'' =|= 5 Ca =|= 24 P =|= 5 Si ==|== 17 O =|= 2 C |==| A számok nem egyeznek meg minden atom esetében. Nem érvényesül a Lavoisier-elv. Menj a [[27. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[3. bekezdéshez]] <= Thalésznek eszébe jut a széf a bátyja íróasztala alatt. Látta már Einsteint kódot beírni. Már nem tud visszaemlékezni a beírt számra, de arra emlékszik, hogy egy két számjegyű kód két hashtag között... (text-color:"grey")["De hát persze!"] - mondja Thalész. (text-color:"grey")[ "Csak add össze az együtthatókat!"] Összeadod az együtthatókat, és 41-et kapsz. Beírod a kódot a széfbe [(text-colour: "green")+(text-style:"smear")[[#41# ->15. bekezdéshez]]].

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[#41#]] <= A széfben nátriumot, oxigénes palackot és egy digitális táblagépet találsz. Gyorsan rájössz, hogy le kell írnod helyesen a nátrium és az oxigén közötti reakció egyenletét a tabletre. Menj a [[8. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[8. bekezdéshez]] <= Először is meg kell határoznod a vegyjeleket. Mi a ''nátrium'' vegyjele? - [[S]] - [[Na]] - [[Si]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[S]] <= Nem, ez a kén vegyjele. Ne felejtsd el megnézni az elemek periódusos rendszerét! Menj a [[8. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Na]] <= Pontosan! A nátrium vegyjele Na. Az S a ként, a Si pedig a szilíciumot jelöli. Menj a [[44. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Si]] <= Nem, ez a szilícium vegyjele. Ne felejtsd el megnézni az elemek periódusos rendszerét! Menj a [[8. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[44. bekezdéshez]] <= Másodszor, meg kell tudni határozni az oxigénmolekula vegyi képletét. - [O2]<hookname1| (click:?hookname1)[(go-to:"28. bekezdéshez")] - [O3]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"47. bekezdéshez")] - [[O ->40. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[O2]] <= Pontosan! Az oxigén vegyi képlete O2. Tehát 2 oxigénatomot tartalmaz. Menj a [[65. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[O3]] <= Nem, ez a megfelelő szimbólum, de nem a megfelelő "mennyiség". Menj a [[44. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[O]] <= Nem, ez a megfelelő szimbólum, de nem a megfelelő "mennyiség". Menj a [[44. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[65. bekezdéshez]] <= Most már megvan a különböző reagensek vegyi képlete. Mi az egyenlet eredménye? =><= (text-style:"smear")['' Na + O(text-style:"subscript")[2] -> ''] <= - [2 Na2O]<hookname1| (click:?hookname1)[(go-to:"58. bekezdéshez")] - [2 NaO2]<hookname2| (click:?hookname2) [(go-to:"56. bekezdéshez")] - [Na2O]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"16. bekezdéshez")]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[2 Na2O]] <= Pontosan! A tanultak alapján ez egy fémoxid, tehát MO. A a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabálya szerint megfordítjuk az értékeket, tehát Na(text-style:"subscript")[2]O. Ezután kiegyenlítjük a kémiai reakció egyenletét. Így kapunk ''2 Na(text-style:"subscript")[2]O-t''. Menj a [[50. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[2 NaO2]] <= Nem egészen! A tanultak alapján ez valóban fémoxid, de vigyázzunk a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályával! Menj a [[65. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Na2O]] <= Nem egészen! A tanultak alapján ez valóban fémoxid, tehát MO. A vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályával megfordítjuk az értékeket, így Na2O. De vigyázzunk a kiegyenlítéssel! Menj a [[65. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[50. bekezdéshez]] <= Az egyenlet eredményét (text-color:"green")[(2 Na(text-style:"subscript")[2]O)] beírod a tabletbe. Hirtelen megjelenik egy kép! Ezen a képen egy kis szikla látható. Thalész azonnal felismeri ezt a sziklát: (text-color:"grey")["Ez a kunyhója melletti szikla!"] Ez a kunyhó egykor a kis Einstein laboratóriuma volt. Bemész a kertbe, és a kert végén találod a kunyhót, mellette a kis sziklával. Ahogy közeledsz hozzá, észreveszel egy újabb megoldandó egyenletet: =><= '' NaOH + H(text-style:"subscript")[2]SO(text-style:"subscript")[4] ->'' <= - [Na2H3SO5]<hookname1| (click:?hookname1)[(go-to:"53. bekezdéshez")] - [Na2SO4 + H2O]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"60. bekezdéshez")] - [Na2SO4 + 2 H2O]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"29. bekezdéshez")]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Na2H3SO5]] <= Nem egészen! Nézd át újra a bázisok és savak reakcióját! A helyes válasz egy só és víz. Menj a [[50. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Na2SO4 + H2O]] <= Nem egészen! Ez valóban só és víz, de vigyázz az egyenlítéssel! Menj a [[50. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Na2SO4 + 2 H2O]] <= Abszolút! Ez valóban só és víz, valamint az egyenlítés is (text-style:"smear")+(text-color:"green")[[[helyes->62. bekezdéshez]]]. <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Einstein_P29.png">

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[62. bekezdéshez]] <= Ezzel az eredménnyel elindulsz a kunyhó felé és észreveszed, hogy az ajtó kóddal van lezárva. Úgy döntesz, hogy beírod az imént megoldott egyenlet eredményét. Az ajtó egy nagy, szinte üres szobába nyílik. Úgy döntesz, hogy körülnézel a szobában. Az egyik sarokban 3 képet találsz a falon lógva, mindegyiken egy-egy gomb található. =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/triptique-P.62.png"> <= Melyik képen kell megnyomni a gombot? - [[Dmitri Mendeleev]] - [[Nikola Tesla]] - [[Maria Montessori]]

<= Nagyon jó! (text-color:"orange")[''Dmitri Mendeleev''] vegyész volt, aki megalkotta a Priódusos rendszert. =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Mendeleev.png"> <= A kép alulról felfelé nyílik, és egy széf kerül elő. (text-color:"grey")["Nyilvánvalóan ennek az ajtaja is zárva van"]- morogja Thalész. Észreveszel egy feliratot a széfen: (text-color:"purple")[Mangándioxid hidrogén-kloriddal reagálva mangán-kloridot, vizet és klórt ad. ] (text-color:"grey")["A kód megfelel egy kémiai reakcióegyenletnek, ezt az egyenletet még meg kell oldani!"]- kesergett Thalész. Hogyan írhatjuk le helyesen a reagenseket? - [MnO2 + HCl]<hookname1| (click:?hookname1)[(go-to:"4. bekezdéshez")] - [O2Mn +ClH]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"38. bekezdéshez")] - [Mn2O + HCl2]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"54. bekezdéshez")]

A kép alulról felfelé nyílik, de sajnos nincs benne semmi. =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Nikola-Tesla.png"> <= (text-color:"orange")[''Nikola Tesla''] valóban arról ismert, hogy hozzájárult a modern váltakozó áramú (AC) áramkörök megtervezéséhez. Ő tehát tudós, de a kémiához nincs köze. Ez nem a megfelelő gomb..... [[Próbáld újra! ->62. bekezdéshez]]

A kép alulról felfelé nyílik, de sajnos nincs benne semmi. =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Maria-Montessori.png"> <= (color:"orange")[''Maria Montessori''] olasz orvos és pedagógus volt, aki leginkább a nevét viselő nevelési filozófiájáról és a tudományos pedagógiáról szóló írásairól ismert. Ő tehát tudós, de a kémiához semmi köze. Ez nem a megfelelő gomb..... [[Próbáld újra!->62. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[MnO2 + HCl]] <= Pontosan! Ez mangán-dioxidot és sósavat eredményez. Menj a [[30. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[O2Mn +ClH]] <= Nem egészen! Figyelj a helyes vegyi képlet írására! Menj a [[64. bekezdéshez ->Dmitri Mendeleev]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[Mn2O + HCl2]] <= Nem egészen! Figyelj a vegyi képletek megállapításánál alkalmazott vegyértékek keresztbeírásának szabályára! Menj a [[64. bekezdéshez.->Dmitri Mendeleev]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[30. bekezdéshez]] <= Most, hogy megvannak a reagensek, meg kell oldanunk az egyenletet! Melyik válasz helyes? - [MnCl2 + H2O + Cl2]<hookname1| (click:?hookname1)[(go-to:"9. bekezdéshez")] - [MnCl2 + 2 H2O + Cl2]<hookname2| (click:?hookname2)[(go-to:"VÉGE-17. bekezdéshez")] - [ 3 MnCl2 + H2O + 4 Cl2]<hookname3| (click:?hookname3)[(go-to:"49. bekezdéshez")]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[MnCl2 + H2O + Cl2]] <= Nem egészen! Vigyázz a kiegyenlítéssel! <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Einstein_P9.png"> Menj a [[30. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[3 MnCl2 + H2O + 4 Cl2]] <= Nem egészen! Vigyázz a kiegyenlítéssel! Menj a [[30. bekezdéshez]]

=><= [(text-color:"orange")+(text-style:"underline")[MnCl2 + 2 H2O + Cl2]] <= {(text-style:"shudder") + (live: 1s)[ (set: $randomRed to (random: 0, 255)) (set: $randomGreen to (random: 0, 255)) (set: $randomBlue to (random: 0, 255)) (text-colour: (rgb: $randomRed, $randomGreen, $randomBlue)) [''Szép munka!''] ] } Beütöd a kódot, az ajtó nagyon lassan kinyílik és mögötte felfedezed a neurológiai sisakot. (text-color:"grey")["VÉGRE! A sisak!"]" - kiált fel Thales örömtől eltelve! (text-color:"grey")[ "Használhatjuk majd Einsteinen!"] Miután a sisakot visszaszereztétek, a kórházba rohantok, ahol Einsteint találjátok az ágyon ülve. (text-color:"grey")["Itt a sisak, emlékszel rá?"] - kérdezi Thales. (text-color:"grey")["Egyáltalán nem"], - feleli Einstein kétkedve. (text-color:"grey")["Nem számít, csak bízz bennünk!" ] - feleli Thales. Ráteszi a sisakot, és bekapcsolja. Egy kis elektronikus zajt kezd hallani, és egy (text-color:"red")[vöröses fény] jelenik meg. Körülbelül tíz perc múlva a sisak magától kikapcsol. Azonban semmi sem történik. Csak néhány óra múlva tér vissza Einstein teljes emlékezete. Azóta úgy folytatja a munkáját, mintha mi sem történt volna, de a jövőben vigyázni fog, hogy ne keverjen egyszerre túl sok reagenst össze! =><= <img src="https://edugraal.eu/wp-content/uploads/2024/02/Einstein.17.png"> { (live: 1s)[ (set: $randomRed to (random: 0, 255)) (set: $randomGreen to (random: 0, 255)) (set: $randomBlue to (random: 0, 255)) (text-colour: (rgb: $randomRed, $randomGreen, $randomBlue))[''Vége''] ] }