Az elmúlt évtizedekben a digitális segédeszközök bevezetésének köszönhetően a könyvkiadás világa sokat változott, így az oktatás területe is. A táblagépek és az interaktív táblák használata kiszélesítette a hagyományos tantárgyak, például a matematika, az irodalom, a természettudományok, a történelem stb. tanulásának lehetőségeit. Ugyanakkor aggodalomra is okot adnak ezek az eszközök, a koncentráció csökkenésének és a szemkárosodás veszélyére hívták fel a figyelmet azok, akik a hagyományos könyvekre támaszkodnak.
Lássuk, hogy miért és hogyan lehet a digitális eszközöket eredményesen alkalmazni az osztálytermen belül, és milyen előnyökkel járnak.
A “kétnyelvű agy” megjelenése
Maryanne Wolf amerikai tudós 2018-ban jelentette meg “Reader Come Home: The Reading Brain in a Digital Word” című könyvét. Ez a könyv alapvető lépést jelent a digitális eszközök használatának, és azoknak az emberi agy fejlődésére, különösen a gyermekek és serdülők fejlődésére gyakorolt következményeinek kutatásában.
Wolf (2018) szerint az olvasás nem olyan képesség, amelyet az emberek genetikai alapon fejlesztettek ki, mint a látást vagy a beszédet (“az ember nem született olvasónak”), hanem az evolúció során tanulták meg. Az, ahogyan az olvasás az agy fejlődését befolyásolta, és az életben a komplexitáshoz, az empátiához és a kritikus gondolkodáshoz vezetett, egyedülálló és megismételhetetlen tapasztalat a világtörténelemben.
“Az, hogy mit, hogyan és miért olvasunk, megváltoztatja a gondolkodásunkat, s ezek a változások most gyorsabb ütemben történnek.”
(Wolf, 2018)
Másrészt, az olvasásnak akkor vannak ilyen hatásai, amennyiben mély olvasásról van szó.A mély olvasás a tökéletes koncentráció állapota, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elmélyedjünk egy történetben, és a legjobbat hozzuk ki belőle az önmegértés és a kritikai gondolkodás szempontjából. Nemcsak arról van szó, hogy megfejtsük, amit olvasunk, hanem arról is, hogy további kapcsolatokat teremtsünk az új és a már meglévő információk között.
Harmadsorban, ez a képesség nem meghatározott, hanem képezni és tanulni kell. Az agy plaszticitásának köszönhetően az új neuronális kapcsolatok létrejöttét természetes és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják, beleértve az olvasáshoz használt eszközt is.
A digitális eszközök teljesen megváltoztatták az olvasás módját, felületesebbé és gyorsabbá tették azt. A képernyőolvasás valójában egy F- vagy Z-alakú mintát követ: az első szakasz a szöveg felső részének vízszintes mozgással történő olvasásából áll, majd a szöveg bal oldalának függőleges mozgással történő pásztázása következik. A második szakasz azt jelenti, hogy lineárisan csak az elejét és a végét olvassuk el, a szöveg többi részét pedig gyorsan átfutjuk.
Ezáltal azonban “csökkentjük a mélyolvasási folyamatokra szánt időt. Vagyis nincs időnk a komplexitás megragadására, a másik érzéseinek megértésére, a szépség érzékelésére és az olvasó saját gondolatainak megalkotására” (Wolf, “The Guardian”, 2018). Ez kihat a koncentrációs és figyelmi képességekre is, amelyek alapvető fontosságúak a tanulási folyamatban.
Mi történhet a mai gyerekekkel, akik nemhogy egyre ritkábban olvasnak hagyományos könyveket, de egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a digitális eszközöknek is?
Wolf javaslata egy olyan integrált olvasási módszert javasol, amely lehetővé teszi, hogy az emberek továbbra is élvezhessék az elmélyült olvasás előnyeit anélkül, hogy lemondanának a digitális világ lehetőségeiről. Röviden: a mai gyerekeknek olyan kétnyelvű agyat kellene kifejleszteniük, amely képes váltani a különböző olvasási és tanulási módok között anélkül, hogy bármilyen kapacitást vagy előnyt elveszítene ezekből.
Miért érdemes digitális tanulási eszközöket használni az iskolában
A lényeg valójában nem a technológia betiltása, hanem annak tudatos és aktív használata. A digitális eszközök oktatási célú használata során a részvétel és az elkötelezettség jelenti a különbséget.
Az is alapvető fontosságú, hogy a különböző tanulási formákat a tanulók életkorához igazítsuk. Judy Willis neurológus szerint (“The Guardian”, 2015) “a korai iskoláskorban az agy arra összpontosít, hogy megismerkedjen a körülöttünk lévő világgal. Az emlékek és a megértés akkor gyarapodnak, ha az új információk összekapcsolhatók a már megismert dolgokkal. Azok a házi feladatok, amelyek segítenek ebben a felismerésben, fejleszthetik az olvasási és számolási készségeket”. Ezzel szemben “Amikor a diákok elérik a serdülőkort […] a tanulási célok inkább a tartalmi és szövegértési olvasásra, az újrafogalmazásra, a beszámoló írására, a problémamegoldásra, a kutatásra és az önálló vagy csoportos munkára összpontosítanak”.
Mindezen igényeket figyelembe véve a digitális eszközök oktatásban való használatának számos előnye van:
- “Folyékony” – azaz nem egyetlen hordozóhoz kötött – jellegüknek köszönhetően a digitális tartalmak, különösen az EPUB-ok, rugalmasak és könnyen megoszthatók, mivel különböző eszközökkel (táblagépek, számítógépek, mobiltelefonok, e-könyvolvasók stb.) olvashatók;
- Biztosítják az inklúziót és a hozzáférhetőséget, mivel a felhasználó igényeihez igazíthatók, például a vak olvasók számára szövegről beszédre váltó motor használatával, a betűtípus eltérő méretének/formájának vagy a szöveg eltérő színének/orientációjának megválasztásával. A diszlexiás olvasóknak kifejezetten számukra tervezett betűtípusok használatával lehet segíteni;
- Az e-könyvek multimédiás és interaktív tartalmakkal gazdagíthatók. Ez különösen igaz az EPub 3 formátumra, amely hasznos oktatási célokra, mivel lehetővé teszi videók, hanganyagok, gyakorlatok, grafikák és képgalériák beillesztését, ezáltal a tartalmak hatásosabbá és vonzóbbá válnak;
- A digitális könyvek általában megfizethetőbbek, mint a papíralapú könyvek, mivel nem merülnek fel ugyanazok a nyomtatási és terjesztési költségek, mint a hagyományos könyvek esetében;
- Fejleszthetik a kreativitást. Számos olyan online oldal létezik, amely lehetővé teszi a diákok és a tanárok számára, hogy interaktív történeteket és személyre szabott leckéket készítsenek minden szükségletnek és tanulási szintnek megfelelően.
Hogyan készítsd el saját digitalis leckéd
Ahhoz, hogy a digitális eszközök megfelelőek legyenek a diákok számára, a tanároknak és a pedagógusoknak rendelkezniük kell a létrehozásukhoz szükséges eszközökkel.
Íme három olyan online forrás, amelyek segítségével interaktív könyvek és leckék hozhatók létre:
BookCreator: mindenki számára könnyen hozzáférhető online eszköz e-könyvek (interaktív történetek, digitális portfóliók, tudományos jelentések stb.) létrehozására. A felhasználók képeket, diagramokat, képeket, hang- és videótartalmakat adhatnak a szöveghez. Az ingyenes verzió lehetővé teszi egy, maximum 40 kötetet tartalmazó könyvtár létrehozását.
H5P: ez egy olyan program, amely megkönnyíti a HTML5 interaktív tartalmak – például videók, szerteágazó forgatókönyvek, leckék és prezentációk – létrehozását, megosztását és újrafelhasználását azáltal, hogy minden igényt kielégítő eszközöket kínál.
Twine: egy olyan szabad felhasználású program, amellyel interaktív fikciókat lehet létrehozni hiperlinkek segítségével. A felhasználók nemcsak linkeket, hanem képeket, hangokat és különféle speciális effektusokat is hozzáadhatnak a tartalomhoz. Emellett lehetőséget biztosít kalandjátékok fejlesztésére is, forgatókönyvekkel, tárgyakkal, csatákkal, párbeszédekkel és szabadon felfedezhető helyszínekkel. A program letölthető a számítógépre, vagy használhatja az online verziót. A Twine használata nem igényel különösebb programozói ismereteket.
Forrásanyagok:
“The Future of the Reading Brain in An Increasingly Digital World”, conversation with Maryanne Wolf on the radio program “On Point” (2018) :
https://www.wbur.org/onpoint/2018/08/21/reader-come-home-maryanne-wolf
Gottwald, S., Is screentime really dangerous (or bad) for children?, “Curious Learning” (2020): https://www.curiouslearning.org/essays/2020/10/9/is-screentime-really-dangerous-or-bad-for-children
Miller, L., Just Read the Book Already, “Slate” (2018):
https://slate.com/culture/2018/08/reader-come-home-by-maryanne-wolf-reviewed.html
Troeger, J., Building an accessible ebook, “Medium” (2019): https://medium.com/@jens.troeger/building-an-accessible-ebook-2c3e04891902
Willis, J., The science of homework: tips to engage student’s brain, “The Guardian” (2015): https://www.theguardian.com/teacher-network/2015/feb/23/science-homework-students-brains-learning
Wolf, M., Skim reading is the new normal. The effect on society is profound, “The Guardian” (2018) : https://www.cswe.org/CSWE/media/Diversity-Center/Pedagogical-Resources.pdf
Wolf, M., Reader, come home. The reading brain in the digital world, Harper Collins (2018): https://www.google.fr/books/edition/Reader_Come_Home/Hlg_DwAAQBAJ?hl=en&gbpv=1&printsec=frontcover